CSALÁDPASZTORÁCIÓ
IFJÚSÁGPASZTORÁCIÓ
TEREMTÉSVÉDELEM
KÓRHÁZLELKÉSZSÉG
CIGÁNYPASZTORÁCIÓ
BÖRTÖNPASZTORÁCIÓ
» HÍREINK »
Örömmel gyűltek össze Dr. Faragó Artúr egyházmegyei kórházlelkész vezetésével a Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálatának lelkigondozói és önkéntes beteglátogatói, szakmai napjuk alkalmából 2020. szeptember 5-én.Brazda Judit írásos összefoglalóját adjuk közre.
Első utunk Vácott a Fehérek templomába vezetett, ahol szentmisében adhattunk hálát szolgálatunkért és kérhettük rá Isten áldását. Dr. Faragó Artúr atya prédikációjában megemlékezett a nap szentjéről, Kalkuttai Szent Terézről, aki példaképe, Lisieux-i Szent Teréz után választotta szerzetesi nevét, s aki életében meg is valósította az ő kis útját.
Teréz anya is vallotta, hogy nem kell látványos dolgokat véghezvinnünk, a lényeg, hogy mindennapi tetteinket a szeretet járja át. Artúr atya hangsúlyozta számunkra az ima fontosságát is, bár most a járvány miatt sok önkéntes nem teljesíthet szolgálatot kórházainkban, imádsággal segítheti az ott dolgozókat, betegeket, s ez nem pótcselekvés a számukra, mert ebből meríthetnek majd erőt szolgálatukhoz.
A szentbeszédet követően tett fogadalmat három új váci önkéntes beteglátogató. Az Úr áldja meg szolgálatukat és adja meg, hogy mihamarabb elkezdhessék áldásos tevékenységüket.
A szentmise után, ragyogó napsütésben sétáltunk át a Püspöki Palotába, ahol előadásokkal folytatódott a napunk. Először Bajnóczi Szilvia Sára CB nővért hallgathattuk, aki a bennünk élő istenképekről beszélt nekünk. Felhívta figyelmünket, hogy amikor hitünk krízisbe kerül tulajdonképpen az Istenről alkotott képünk kerül válságba, de ez a krízis egyben lehetőség arra, hogy formálódjon istenképünk. Kiemelte, hogy az istenképek lehetnek pozitívak vagy gyógyítóak, és lehetnek negatívak vagy gyógyulásra vágyók. Előadása végén egy gyakorlatra hívott meg bennünket: kérte keressük meg azt a nevet Istenre, ami most a miénk, majd próbáljuk beazonosítani életünk legjellemzőbb küzdőterületét és próbáljunk „alánézni”, felfedezni ezzel kapcsolatos érzéseink gyökerét, és hasonlítsuk össze mindezt azzal a névvel, amit Istenre megfogalmaztunk, s nézzük meg hol nem illenek össze.
A Püspöki Palota kertjében végzett egyéni elmélkedés után közös imádságban vittük Isten elé bennünk megfogalmazódott neveit.
Sára nővért Dr. Gőgh Edit doktornő követte, aki saját tapasztalatait is beleszőve beszélt nekünk arról, hogy „Gyógyít-e a hit?”. Előadásában kiemelte, hogy az egészség harmónia, míg a betegség diszharmónia, s ha a harmónia megbomlik betegség lesz belőle. Megemlítette a Hit és egészség konferenciát, melyet 500 orvos részvételével rendeztek meg Budapesten, s melynek megfogalmazott végkövetkeztetése, hogy a hitnek létjogosultsága van a gyógyításban. Előadónk felhívta a figyelmünket néhány téveszmére is melyek szerint élő hitű keresztény ember sem testileg, sem lelkileg nem lehet beteg és nem kérhet pszichológustól segítséget. Tanulmányok sokasága bizonyítja a vallásosság számos pozitív hatását életünkben, mint a jól-lét, remény, hála stb. Megemlítette, hogy hívő emberek körében kevesebb a szorongó, depressziós ember, s hogy a hit és a betegért mondott ima milyen nagy hatással van a gyógyulásra.
A nap első felében lélekben gazdagodtunk a szentmise és az előadások által, utána pedig finom ebéd következett, mely testünk táplálása mellett a kötetlen beszélgetéseknek is teret adott. Hálatelt szívvel, szolgálatunkban megerősödve térhettünk haza a mai nap után is. Köszönet érte!
Fotó: Kiss Tiborné
Forrás: korhazlelkesz.hu
Egy évvel ezelőtt, 2025 húsvétján indult a Váci Egyházmegye Lélekjelenlét podcast csatornája. Az induló műsor első vendége Marton Zsolt megyéspüspök volt, akárcsak most, az első évforduló alkalmából. Mai műsorunk különlegessége, hogy Püspök atya azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket a hívek küldtek meg számunkra a facebook posztban szereplő felhívásunkra. A kérdések között a személyes kérdések mellett vannak papi, püspöki hivatásához kapcsolódóak, érkeztek a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos konkrét kérdések, valamint az Egyházról általában és az aktuális kihívásokról.
A Naphimnusz Egyesület Hamvazószerdától kezdve a nagyböjt vasárnapjaira egy-egy rövid elmélkedést készített 2026-ban. Ezekben pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemlélik a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követnek majd ezek az elmélkedések: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Az elmélkedések végén olvasható néhány tipp a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Marton Zsolt megyéspüspök a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be a nagyszombati húsvéti vigília szertartását, amelyen a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították az asszisztenciát. A főpásztor szentbeszédében a Római levél gondolatait emelte ki a keresztségben új életre támadt emberről hangsúlyossá téve ezúttal a húsvéti szertartásban megújított keresztségi fogadalmakat.
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, keresztútjának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmiseáldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az asszisztenciát a Váci Egyházmegye szeminaristái biztosították.2026. április 11. szombat
Leó és Szaniszló
Miután húsvétvasárnap reggel Jézus feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből (annak idején) hét ördögöt űzött ki. Magdolna elment, és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó...
Összes program »